Bejegyzések

Fred Below címkéjű bejegyzések megjelenítése

JUNIOR WELLS: It's My Life Baby (1966)

Kép
Junior Wells  első nagylemeze, a  Hoodoo Man Blues  '65 novemberében jelent meg, decemberben pedig ismét stúdióba vonult majdnem ugyanaz a quartet: Junior,  Buddy Guy ,  Jack Myers , Billy Warren dobost pedig a gitáros régi zenésztársa  Fred Below  váltotta. De most nem a Delmark, hanem a  Vanguard  kiadó jóvoltából. A lemezcégnél úgy gondolták, hogy ideje ráerősíteni a Blues-ra, így decemberben egy elképesztő session sorozatot szerveztek. Egy féloldalnyi lemezanyagot vettek fel olyan előadókkal, mint  Otis Rush, Otis Spann, James Cotton, J. B. Hutto, Johnny Young, Johnny Shines , valamint Junior Wells. A felvételek a következő év elején jelentek meg 3 nagylemez formájában,  Chicago/The Blues/Today!  címmel. A  Junior Wells Chicago Blues Band  rögtön az első lemezt nyitja 5 darabbal. A  Help Me  a '65 májusában elhunyt szájharmonikásnak, Junior egyik mentorának,  Sonny Boy Williamson nak ál...

EDDIE BOYD: Five Long Years (1965)

Kép
Eddie Boyd , a kitűnő zongorista zenéje úgy 30 évvel ezelőtt varázsolt el, amikor egy Fleetwood Mac válogatáslemezről hallottam két számát. A You Got to Reap, de főleg a Just the Blues olyan mélyen hatott rám, hogy azóta is az egyik kedvencem. Eddie Boyd karizmatikus hangja és a hangulat, melyet teremtett, megbabonázott. De védjegyévé igazából az először 1952-ben kislemezre vett Five Long Years című dala vált. Nem véletlen, hogy ez az egyik legtöbbet feldolgozott standard, hiszen mind szövege, mind pedig zenéje teljesen egyedi, kiemelkedik a többi blues közül. Eddie Boyd 1914-ben született a Stovall ültetvényen, ahol együtt gyerekeskedett Muddy Waters -szel. 1941-ben vette észak felé az irányt, és ahogy sok zenésztársa, Chicagóban kötött ki. Jónéhány muzsikust kísért itt, első önálló felvételeit 1947-ben rögzítette. Első és legnagyobb sikere a már említett Five Long Years volt, amit csak megközelíteni tudott a szintén sok feldolgozást megért Third Degree és 24 Hours. 1965...