Bejegyzések

George Harmonica Smith címkéjű bejegyzések megjelenítése

JOHN LEE HOOKER: Live at Cafe Au-Go-Go / OTIS SPANN: The Blues Is Where It's At (1966)

Kép
1966. augusztus 29-én a Beatles utolsó turnéjának legutolsó koncertjét adta San Franciscoban. Ettől teljesen függetlenül a következő napon egy New York-i kávézóban fiatal hippik várták, hogy elkezdődjön az évszádad egyik legjelentősebb blues-koncertje. A Chicago Blues ekkor már talán népszerűbb volt a fiatal fehér New Yorkiak körében, mint a chicagói klubokban. A három részes koncert Muddy Waters zenekarára épült: Otis Spann , Luther Johnson , Sammy Lawhorn , Mac Arnold és Francis Clay végigjátszotta mindhárom bulit,  George Harmonica Smith  pedig kettőt. Az első részben maga Spann vezette a zenekart, azonban a legnagyobb szenzáció ezután következett: John Lee Hooker t kísérték. Mindkét fellépésből lemez született a Bob Thiele vezette Bluesway kiadó jóvoltából. A harmadik rész főszereplője maga Muddy Waters volt, amiről érthetetlen módon nem készült felvétel. ( Robert Gordon Muddy életét bemutató könyve alapján.) Mindkét lemez a következő év elején jelent meg. Spann ...

MUDDY WATERS: Authorized Bootleg - Live at the Fillmore Auditorium (1966)

Kép
Muddy Waters , szül. McKinley Morganfield , a Chicago Blues királya! Becenevét nagymamája aggatta rá, kissrácként rendszeresen a sáros vízben játszott. Első felvételeit a '40-es évek elején rögzítette Alan Lomax egy hordozható hangrögzítő segítségével a Kongresszusi Könyvtár számára, melynek sikerén felbuzdulva az évtized második felében Chicago felé vette az irányt. Csillaga Leonard Chess segítségével kezdett rohamosan felfelé ívelni. Olyan kislemezek segítségével virágoztatta fel a Chicago Blues-t, mint az I Can't Be Satisfied , a Louisiana Blues , a Long Distance Call , vagy nem sokkal később a Hoochie Coochie Man , az I'm Ready vagy a Mannish Boy . A sor, ha nem is végtelen, de nagyon hosszú. Az '50-es évek végén egy új zenészgeneráció ( Buddy Guy , Otis Rush stb.) már hősként tekintett rá. Habár az '50-es években már elkezdték nagy mennyiségben gyártani a nagylemezeket, Muddy első LP-jére egészen 1960-ig kellett várni. Ám ez a lemez sem csak róla szólt, hi...